Erre a versenyre nem kísért el aki a legkedvesebb nekem, mert más jött neki közbe, de végig a 2 nap alatt legfőképp ő járt az eszembe, s az Ultrabalaton emlékei.
Szombaton, munka után érkeztem meg Keszthelyre, ahol tészta partira mentem, majd a szállásra, onnan meg fürödni kicsit a Balatonba.
Másnap reggel, a verseny napján, meg lett a szokásos szeánsz, kávé, reggeli, selfie. Mindent összepakoltam, magam is, lefürödtem, majd a rajt helyszínre mentem Cseh Gáborral, aki szintén jött a versenyre.
Rajt előtt írtam a barátomnak, s mivel nem értem el, így leadtam a csomagom, s elmentem be melegíteni.(lefutottam a partra selfie-ket csinálni, majd vissza a központba). Találkoztam egy igazi kemény Ladyvel, Megyeri Szilvivel, akit nagyon rég láttam, csak a facebook-on a kész süteményeit, s ételeit, akivel anno 6 órás futóversenyt, s rengeteg versenyt csináltunk. Puszi neki.
Néhány perccel találkoztam első számú példaképemmel, Lubics Szilvivel, akivel tudtam beszélni pár értékes szót, kaptam puszit tőle s egy ölelést majd sok siker kívánás után a rajt területbe álltunk.
Majd meg volt a vissza számlálás és RAJT!
Nagyon meleg volt már ekkor, így okosan futottam, arra gondoltam, hogy az egészség fontosabb mint az, hogy rosszul legyek a meleg miatt.
Meg volt az első kör, jó idővel, majd jött a második, s itt már arra gondoltam, hogy a fele már meg van, már csak két kör s vége. A harmadik körben már nagyon nagyon meleg volt, minden frissítőn ittam, hogy ne hogy kiszáradjak. Majd jött a negyedik kör. Itt már nagyon meleg volt, s a második körtől félmeztelen futottam, hogy szépen barnuljak le, mert az Ultrabalatonon, csak a karom s a combom barnult le, olyan mintha gatyát hordtam volna   .
Itt már lassultam kicsit, de azon voltam, hogy mindjárt vége, majd mikor már láttam a célt, akkor már minden rendben volt, beértem.
Gyors elkértem az isotóniás sörömet, duplán, s menekültem az árnyékba. Utána felhívtam a barátom, hogy meg van hála, de a meleg miatt, nagyon kemény volt.

Ezek után, zuhanyzás után (ami nem volt egyszerű, jéghideg vízben, mert melegebb nem volt, kitágultak az ereim, s én is :-D ), leakartunk menni a partra fürdeni, ami előző este még szabad volt, ma már fizetős, nagy tömeggel, így levezetésnek sétáltunk 2 km-t tévedésből, de nem baj, mert annál jobban esett a hideg sör, s a lángos, pizza.
Nem sejtettem, hogy dobogós lettem ekkor, így egy Your Welcome helyett Your bye-t nyomtunk egy házi Pálinkával Gáborral, s ő Pécsnek, én meg Buda Pestnek vettem az irányt.
Mikor Kelenföldre érkeztem a vonattal, átszállások hada után, a vonatpótló buszok miatt, egyik kedves szurkolóm gratulált a teljesítményemhez, majd a dobogós helyezésemhez. Én meg néztem mint hal a szatyorban, hogy most mi van, majd elmesélte, hogy kategória 3. lettem, csak már nem voltam ott. Ez nagyon jó kis hír volt.
Gratulálok Zsálig Ákosnak, Kerekes Buktának, Hakszer Erikának, Kormány Lászlónak, Bognár Lászlónak, Csörnyei Csabánénak és Csörnyei Csabának, és minden ismerősömnek!!

Így, 128.-ból 11. lettem abszolútban
3. lettem kategóriámban
42,2 km 3:36:22-es idővel
Köszönöm mindenkinek a szurkolást, s azoknak is, akik gondoltak rám talán otthonról....