Beszámoló a 6. Deseda Szupermaraton 252 km-es versenyéről.

Immár 6. alkalommal rendezték meg a Deseda Szupermaraton 252 km-es futóversenyt amit lehetett váltóban is, vagy 1-2 vagy több maratont futni, de az elmebetegek 252 kmt (6 maraton) választották. A verseny Magyarország leghosszabb és legkeményebb versenye, akár hőmérséklet, akár szintemelkedés szempontjából. A pálya alacsonyabb pontja 122 m, a legmagasabb 166 m, körönként a + szint kb. 194- 206 m között, mínuszban is ugyanennyi. A leghosszabb táv 18 kör. Tehát aki végigmegy, 3600 m-t megy föl és le is.

Node igaz, hogy én már háromszor teljesítettem, de ez minden évben egy újabb megmérettetés mint minden futóverseny.
Előző este pénteken, felvettem a rajtszámot, majd lőttem trend szerint selfie.ket a publikumnak, majd siettem vissza a Kapos Hotelbe, ami nagyon kényelmes volt, ámbár sajnáltam azt a közel 30-40 futót aki sátrat bontot a rajthelyszínnél.

Másnap reggel korán volt az a korán, kisétáltam az erkélyre ahol Kaposvár főterét láttam pazar látványban, s elgondolkoztam, hogy a sok okos ilyenkor alszik én meg 252 km-t megek futni... no comment..

Kiértem a versenyhelyszínre, ahol szemerkélt az eső, de nem nagyon érdekelt minket, futni jöttünk nem esőt nézegetni. Megittam a reggeli kávémat, majd ittam, reggeliztem, smire kettőt pislogtam, már el is rajtoltunk mi bolondok.

Szombat délelőtt hol esett, holelállt, majd délután kb. 17 óra körül dögmeleg lett, s rohamosan emelkedett a pára tartalom. Ekkor már kb. 75-80 km-nél jártam. Semmi negatív nem volt, ekkor még a frissítés is jó volt, és fizikailag remekül voltam, agyban meg hát már olyan erős voltam hogy képes voltam kanalat hajlítani én is.

Ugorjunk...
Ezeken a versenyeken van melegétel frissítés, délben ragú levest ettem, és este hatkor pedig egy csirkehúsos gombás tésztát ettem, ekkor még tök örültem hogy végre szénhidrát.

De.

Ahogy haladtam az idővel egyszer csak hánytam egy nagyot, s elég szar élmény volt, kétszer ízlelni a kaját. Ittam rá majd 3 km- után mégegyszer hánytam, na de itt már azt is néztem hogy ne jöjjön arra futó mert akkor biztos ő meg engem hány le s akkor lett volna róka party. Nos ebben a körben háromszor hánytam, a harmadiknál már néma hányás volt, mint amikor a süket néma síkít. Közben a 9. köröm fejeztem be s elkezdtem a 10.-ket. Ekkor 126 km-volt a lábamban. Majd mikor elérkeztem a 130. km-hez megint öklendeztem és dilemmába estem, hogy most mi legyen, majd 30 perc könnyes tanakodásban arra jutottam, hogy sajnos idén csak 130 km lett...

Sajnos a gombás kajára gyanakszom, hisz míg nem ettem meg, addig teljesen jól voltam, s mikor a rókaszezon rám jött, borult minden, és a frissítőpontokon lévő frissítőkkel nem tudtam helyre rakni magam, hiába voltam erős fejben. Elkezdtem visszafelé sétálni és szégyelni, még egy futó jött is velem szembe és megkérdezte, hogy miújság a kísérőjével együtt erre én csak ,,Nekem ennyi volt a verseny'' majd gratuláltak s mondták hogy király vagy így is, erre a lelkem könnyezett.

És nektek akik azonnal kerestetek, meg gratuláltatok, meg és kedves szavakkal bíztattatok, Nem tudom elégszer az életemben megköszönni könnyek nélkül!!!

Lehetett volna picivel több választék a frissítőpontokon, és IGAZI SÖR is, DE akkor is ez a kedvenc versenyem, és a legnehezebb és a leghosszabb versenye Magyarországnak!!!

Tegnap sírtam még eeget, hogy helyre rakjam magam, de nem állunk meg, következő nagy verseny a Privát Ultrabalaton 221 km-esversenyen a balaton körül augusztus 22.-én ahol élő követéssel tudtok izgulni értem. De Miskolc - Kassa ultraverseny 115 km szeptember 12.-én, majd megin Ultrabalaton 221 km október 2.-án.
Tehát van terv és megyek tovább!!!

Bizonyítja ezt a kupaküzenet, amit a verseny után vettem... Furcsa mi...?

Köszönöm mindenkinek a segítséget, aki a verseny alatt segített, vagy hogy odajussak, Dorci Loján és a Compass frissítésnek, Lojánné Tihanyi Melinda a szállítást, Péter Attila -nak a szervezést!

Áprilisban elég mozgalmas heteim voltak, minden hétvégén 50+ km-t futottam, mert kellettek a hétvégi hosszú edzések, illetve egy virtuális versenyben vettem részt a Randevu Balatonfüredi sportegyesület szervezésében, ahol mintha lenne verseny, fusd a lakóhelyeden le a versenytávot alapon, illetve ez mellett még volt a munkahelyemen (Decathlon) Cégolimpia, ahol 50+ km-t futottam és megállás nélkül sportoltam aznap.
Aztán jött a május, és hétfőn, arra gondoltam, hogy akarok futni a Deseda tó körül, de nem csak 14 km-t, mert számomra az unalmas, hanem mi lenne, ha 10x14 km-t futnék? Az már hozzám illő feladat. Így hétfőn és kedden mindent leszerveztem, utazás, szállás stb., és szerdán már indultam is.
Kaposváron a Golf Panzióban szálltam meg, kicsi, otthonos, célra pont megfelelő, ám de rohadt kemény az ágy. Este még futókhoz híven tésztát ettem, és figyeltem az aznapi folyadék, étel, vitamin bevitelemre.
Na jött a reggel. Korán keltem hajnali 3-kor, és mivel hamarabb elkészültem, mint amire számoltam, így kiértem hajnali 4-re így akkor kezdtem meg a futást, egy órával hamarabb. Az első 2 kör tetszett, mert még csak akkor kelt fel a nap és csodaszép volt, más részt meg voltak olyan részei a pályának, ahol még sötét volt.
Haladtam a körökben és kilométerekben, és egyre csak melegebb volt, illetve a szél is feltámadt nem kicsit, ám ez nem riasztott el a célomtól. Frissítésem egyszerű volt, és kiakartam próbálni valamit, így a Biotech Usa termékeit használtam, azon belül is 3 protein szeletet (2 go protein, a másik Protein Bar, ez puhább), 3 db BCAA, 2db energy Shot ampulla, 1db magnesium shot ampulla és víz. Ezek segítségével futottam a 140 km-t, úgy, hogy 52 km-ig csak vizet ittam, utána kezdődött a frissítés.
Mikor már 11 órája futottam, addigra, mint máskor, most is sok mindenfelé kalandozik a gondolataim. Például, gondoltam arra, hogy mennyire büszke vagyok a Decathlonra, mint munkahelyem, és az ottani vezetőimre, büszke vagyok az ismerőseimre, akik támogatnak, szurkolnak, még akkor is, ha tudják nem vagyok normális. Nekem ez nagyon sokat jelent ezt tudjátok, főleg azok, akik már nagyon régóta követik a pályafutásom, életemet.
Aztán végül teljesítettem a távot, meg lett a 140 km. És milyen jó volt leülni..... ahh mint a mennyországban levetődsz egy felhőre...
Némi nyújtás, a fáradt mozgás koordinációban, aztán 6 km-t besétáltam a szállásomig még levezetésnek. Igen, mert nem vagyok normális 
Aztán fürdés, beszéltem elsőnek barátommal, aki nagyon büszke volt rám, és meg is hatódtam kicsit, dehát nem szégyellem tudjátok, és ettem, majd aludtam.
Így telt a 140 km 14:47:15 alatt.

Az edzések mellett június 6.-án 92 km-t fogok futni Keszthelytől Balatonfűzfőig, majd augusztus 22.-én a Privát Ultrabalaton 221 km-es egyéni távját fogom teljesíteni (ezt online követhetitek majd, melynek linkjét megosztom később), illetve októberben is szeretném teljesíteni az Ultrabalaton 221 km-es távját. Még várom, hogy lesz e végül Deseda 252 km verseny, mert azt is szeretném megcsinálni.

Mindig az az ember voltam, aki mert álmodni, majd cselekedni, és kitartóan küzdeni a céljaim elérése érdekében. Ti, mint ismerőseim, futó ismerőseim a versenyen amikor szurkoltok, nagyon jól tudjátok, hogy mennyire fontos számomra, és amikor 200 km után találkozunk és megöleljük egymást, és puszi stb, leírhatatlan érzés. Tudom, hogy nem szégyen, hogy a 200 körüli versenyen elérzékenyülök, nem is tagadom, de ez a boldogságtól van, amit nektek is köszönhetek. Az a sok bíztatás, szurkolás, támogatás, amit adtok, nem tudom elégszer megköszönni!